Pszichoneuroimmunológia – válasz minden kérdésre?

A pszichoneuroimmunológia több tudományterületet átfogó, viszonylag fiatal tudomány. Összefogja az immunológiát, az idegtudományokat, az endokrinológiát, a pszichológiát és a magatartás-tudományokat is.

Tulajdonképpen PNI segíthet megérteni a viselkedés, az immunrendszer és az idegrendszer közötti összefüggéseket. Mondok egy példát: amikor influenzásak vagyunk, akkor gyulladásba kerül a szervezetünk. Ez a perifériás gyulladás hathat a központi idegrendszerre is: fáradtak, bágyadtak leszünk, csökken a fizikai aktivitásunk és a társas érintkezéstől is visszavonulunk. Nincs kedvünk beszélgetni, elmenni programokra. Ez az egyik tipikus példája annak, hogy az immunfolyamatok hatása megjelenik a az idegrendszerben és ezen keresztül befolyásolja a viselkedést.

A krónikus és akut (rövidtávú) stressz közötti immunológiai különbség is megérhető válik a PNI által: míg a rövidtávú stressz aktiválja az immunrendszert, addig a krónikusan fennálló, hosszútávú stressz rontja az immunrendszer funkcionálását.

Mivel én elsősorban a pajzsmirigybetegségekre vagyok specializálódva, így nézzünk egy példát a PNI kapcsán erről a területről.

Hashimoto-pajzsmirigygyulladás: A leggyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegség

A Hashimoto-thyreoidits világszerte egyre gyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegség. A betegség nőknél 4–10-szer gyakoribb, mint férfiaknál, és az esetek 70-80%-ában tünetmentes, tehát nem okoz pajzsmirigy alulműködést. Ebből az is következik, hogy csak előrehaladott állapotban fedezik fel, pl. egy véletlen rutin vérvétel során, vagy más, korreláló nehézségek miatt, pl. termékenységi problémák esetén történő kivizsgálás alkalmával.

Genetikai és környezeti tényezők

A Hashimoto-betegség gyakran családon belül halmozódik, örökülhető. Az első fokú rokonoknál ötszörös kockázatot jelent, azaz ha valamelyik szülőnk érintett, akkor ötször nagyobb az esélyünk rá, hogy nekünk is legyen. A betegség kialakulásában genetikai hajlam és közös környezeti tényezők is szerepet játszanak, például egy kutatásban kiderült, hogy a házastársak „közös környezete” is növelheti a kockázatot.

Immunológiai jellemzők

A Hashimoto-betegség lényege az immuntolerancia megszűnése, amely autoantitestek termelődéséhez vezet a pajzsmirigy ellen. Az immunváltozások gyulladást, fibrózist és atrófiát okozhatnak a pajzsmirigy szöveteiben.

Rizikótényezők

Számos rizikótényezőt azonosítottak, beleértve az ionizáló sugárzást, vírusfertőzéseket, szelénhiányt, hormonális változásokat, D-vitamin-hiányt, stresszt és a túl higiénikus környezetet.

Tünetek és kezelés

A betegek 20-30%-ánál pajzsmirigy alulműködés alakul ki, ami fáradtsággal, depresszióval, hízással, koncentrációcsökkenéssel és akár izomgörcsökkel is járhat. A pajzsmirigy hormon pótlása és súlyos, kockázatos esetekben a pajzsmirigy eltávolítása a szokásos kezelési módok.

Daganatos Kockázat

A Hashimoto-betegség növelheti a pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulási kockázatát, bár ennek pontos okai még nem teljesen tisztázottak. Hashimoto-pajzsmirigygyulladás tehát egy összetett autoimmun betegség, amely genetikai és környezeti tényezők kombinációjából alakul ki, és számos tünettel és kockázattal járhat.

Hivatkozások:

Dr. Urbán Róbert: Az egészségpszichológia alapjai 20. oldal

Dr. Rigó Adrien: A Hashimoto-pajzsmirigygyulladás egészségpszichológiai megközelítésben (Pszichológusok a betegelállátásban kötet 81. oldala)