Táplálkozás
Pajzsmirigy diéta – Mit egyen, ha pajzsmirigybeteg? Számos cikket olvashatunk az interneten arról, hogy milyen diétákkal javíthatunk az egészségi állapotunkon, nagyrészük azonban nincsen tudományosan alátámasztva. A kliensek sokszor érdeklődnek, mire figyeljenek, mit ehetnek és mit nem, milyen vitaminokat szedjenek. Az alábbi összefoglaló segíthet eldönteni, kövessünk-e valamilyen diétát és ha igen, melyiket.
Gluténmentes étrend
Több kutatás is alátámasztja, hogy a gluténérzékenység (vagy más néven cöliákia) és az autoimmun pajzsmirigy betegség között kapcsolat van (Sun és mtsai, 2016). (Egyszerűbben: a Hashimoto-thyreoditis-ben szenvedő betegnél 3x gyakrabban fordul elő a gluténérzékenység, mint az egészséges emberek esetében) (, 2010).
Ennek ellenére még nem egyértelmű, hogy aki pajzsmirigybeteg, annak javíthat az állapotán az, ha gluténmentesen étkezik. Sajnos a különböző diéták hatásvizsgálata erősen hiányos, így a legtöbb orvos nem javasolja egyértelműen különleges diéta tartását. Azonban néhány vizsgálat már bizakodó eredményeket hozott: 6 hónapig tartó, gluténmentes diéta hatására csökkent az anti-TPO szint a betegek vérében (Krysiak, Szkróbka és Okopień, 2019).
Jód pótlása
A jódpótlásról ellentétes álláspontok olvashatóak. Néhány orvos amellett érvel, hogy kerülni kell a jódot bizonyos esetekben, míg vannak, akik egyenesen fokozott jódbevitelre biztatnak.
A pajzsmirigyhormon szintézishez szükséges a megfelelő mennyiségű jód bevitel (hiszen a molekulához kapcsolódik). Ha hiány van szervezetben, pótolhatjuk vitaminokkal, illetve fogyaszthatunk magas jódtartalmú ételeket (pl. jódozott só, tengeri herkentyűk). Ha nem megfelelő a jódellátottság, akkor pajzsmirigy alulműködés léphet fel, ám ha túlságosan sok jódot fogyasztunk, előfordulhat, hogy pajzsmirigy túlműködés jelentkezik.
„Az amerikai Institute of Medicine ajánlása alapján felnőtteknek napi 150 ug jód pótlását javasolják, míg várandós vagy szoptató anyáknak 220 ug és 290 ug adag javasolt” – írja Dr. Oláh Dóra, a Magyar Endokrinológiai Társaság honlapján. Amerikai Pajzsmirigy Társaság pedig a maximum napi 500 ug jódot javasolja. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a jód számos más szervünk számára is elengedhetetlen.
Szelén pótlása
Egyre több helyen olvasható, hogy szelén szedésével támogatható a pajzsmirigy, sőt gyakran már a készítményeket is ezzel reklámozzák. A szelén egy mikronyomelem, amely fontos szerepet játszik a pajzsmirigyhormon termelésében. Az ajánlott napi adag 55 ug (nem várandós, nem szoptató nőknél valamint férfiaknál) – írja Dr. Oláh Dóra összefoglalójában. Ha nem étrend kiegészítőként szeretnénk bevinni a napi mennyiséget, akkor természetesen különböző ételekben is fellelhető a szelén nagyobb mennyiségben (pl. brazil dió, tengeri herkentyűk, állati belsőségek). Maximum 400 ug lehet a szelén napi adagja, bár a túladagolás ritka, azonban erre is figyeljünk.
Krónikus autoimmun pajzsmirigy gyulladás esetében egy kutatás szerint a szelén pótlása prevenciós jelleggel hat a göbök kialakulására (Schomburg, 2011), illetve a szelén rövidtávon képes a vérben lévő antitestek szintjét csökkenteni (Wichman és mtsai, 2016).
Hivatkozások: